Fajtatörténet
A lagotto romagnolo egy ősi olasz fajta, kialakulásának területe Olaszország észak-keleti része, a Comacchio alföld és Ravenna mocsaras-lagúnás vidéke. A vallarólók vízivadász kutyája volt, a neve “Càn Lagòt” a helyi romagnai dialektus szerint vízikutyát jelent, ebből alakult a mostani hivatalos neve. Közeli rokona a mediterrán partvidéken kialakult többi hasonló vízivadász fajtának, a francia barbetnek, a spanyol vízikutyának, a portugál vízikutyának, de még az uszkárnak is. Eredetileg ezt a fajtát is vízivadászatra használták, a tömött, dús aljszőrzetű, göndör bundája teljesen alkalmassá tette a lelőtt madarak keresésére, vízből való kihozására.
Egy történelmi bizonyíték a fajta létezéséről, ez a freskó Andrea Mantegna (1431-1506) alkotása, a Mantova-i kastélyban található.

A kép jobb oldala kinagyítva (klikk a képekre):
|
![]() |
![]() |
|---|
A XIX. században a mocsaras területeket folyamatosan lecsapolták, ezzel visszaszorult a vadászat is. Ezért a lagotto is új feladatot kapott, körülbelül 1850 és 1890 között zajlott le a fajta átalakulása vízivadászból szarvasgombakereső kutyává. Folyamatos kontraszelekcióval kiszelektálták a fajtából a vadász-ösztönt, amellett, hogy az orrjósága és a kereső-ösztöne megmaradt.
A szarvasgomba keresők elsődleges célja a gomba megtalálása és értékesítése volt, így a lagottok tenyésztése nem esztétikai szempontok alapján történt, hanem kizárólag a munkaképességek alapján, az orrjóság javítása érdekében keresztezték őket pointerekkel, vizslákkal, spánielekkel is. A tervszerű tenyésztést a '70-es években kezdte el egy kislétszámú lelkes csapat Romagna vidékén, az ők munkájuknak köszönhető, hogy az ősi külső és belső tulajdonságokat sikerült rögzíteni, így megmentve a fajtát a keresztezések miatti átalakulástól, kihalástól. 1988-ban megalakult az Olasz Lagotto Klub (Club Italiano Lagotto, C.I.L), majd 1993-ban az ENCI (a magyar MEOE megfelelője) is elismerte fajtaként. Az FCI 1995-ben fogadta el mint ideiglenes fajtát, majd 2005-ben mint véglegeset, így jelenleg teljes jogú FCI-elismert fajta.